Egyensúly a karrierben és a gyermeknevelésben
„Az élet egyikünk számára sem könnyű, de nincs semmi baj, ha az embernek van kitartása, s főleg önbizalma. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit bármi áron is el kell érnünk.” Marie Curie
Hogyan és honnan kezdtem el, miért lettem szempilla építő?
Schläpfer Paksi Kitti vagyok a Svájci Lash Style Academy szakoktatója, és az Endless Beauty Salon Tulajdonosa.
A választ a kis gyermekkoromban kell keresni. Már egész kicsi koromban érdekelt édesanyám körömlakkja, rúzs és minden, ami a szépséggel összefügg. Előszeretettel pingáltam ki magam, persze ez nagyjából elmondható minden kisgyermekre, de én úgy érzem ez nálam akkor is valamivel többet jelentett az átlagnál, persze édesanyám nagy örömére.
Szerencsére nem dorgálást kaptam ilyenkor, hanem nagy mosolyt. Ez a pozitív hozzáállás későbbiekben megerősítést és megfelelő irányt mutatott ahhoz, hogy valójában mi is az utam. Szempillával pályám későbbi szakaszában kezdtem el foglalkozni. Kis koromban inkább érdekelt a szép köröm, és ahogy növekedtem eldöntöttem, hogy műkörömépítő leszek.
Kis koromtól fogva a sport, a mozgás életem része volt. 5 éves voltam, mikor elkezdtem szertornázni. Érettségit követően edzői végzettséget szereztem, majd 4 évig artista voltam külföldi cirkuszokban (légi akrobata). Persze egy percig sem hagyott nyugodni a gondolat, hogy nekem nem ez az igazi utam. Hobbi szinten építettem körmöt először csak magamnak, majd ismerősöknek. Végül beiratkoztam egy műkörömépítő Okj-s tanfolyamra. Végre teljesült egy álmom, műkörömépítő lettem. 🙂
Jövőkép felépítése, álmok megvalósítása
Teltek múltak az évek, és éreztem ez így önmagában nem elégít ki, hogy körmöket építek. A szépségipar egyéb ágazatai mindig is foglalkoztattak, gondoltam kipróbálom a szempillaépítést, hisz egy gyönyörűen elkészített szempilla, ragyogóvá teszi az amúgy is szép arcot. Így jutottam el és ismertem meg azt a világot, ahol már kiteljesedhettem.
Az alap szempillaépítő képzést követően még többet és többet szerettem volna elsajátítani. Ahogy jobban és mélyebbre láttam a szakmában még inkább azt éreztem, hogy többet és többet akarok. Szerencsésnek mondhatom magam, hisz a számomra legjobb oktatótól tanulhattam aki Hajnalka Simon-Lendvai.
Hajni olyan mélységű szakmai információkkal látott el amit akkor még elképzelni sem tudtam volna. Mindezek mellé kifogástalan türelemmel tisztelt meg minket az oktatások alatt. Kedves személyisége, magas szintű tudása és segítőkészsége rendkívüli. Örülök, hogy LSA szakoktatója, és a csapat tagja lehetek. Mindegyik oktató legjobbat nyújtja, és a lehető legprecízebb tudását adja át a tanulóinak.
Térjünk is itt rá az igazi kihívásra a szakmai történet mellett, ami nem más mint a gyermek nevelése
Amennyiben valóban azt keressük, hogy mi az egyensúly a karrierben és a gyermeknevelésben nagyon nagyon mélyre kell ásni. Akinek van tudja, akinek nincs megtudja alapon a gyermek nevelése a karrierrel nagyon nehezen egyeztethető össze, de nem lehetetlen.
Úgy érzem nagyon sok múlik a szerencsén, és még több azon, hogy valaki mellett kik állnak. Egy kisgyermek nevelésében főleg az első pillanatokban, hónapokban a nagyszülők elképesztően sok segítséget tudnak nyújtani számunkra.
Mint általában a kisgyermekes anyukáknak, úgy nekem is nehézséget okozott gyermekem mellett a vendégeimet fogadni. Legyen itt most szó bármely szépségipari szolgáltatásról, nyugodtan mondhatom, hogy aki gyermeket vállal munka mellett, annak ez egy nagyon nehéz és megerőltető időszak lesz. Úgy érzem szerencsés vagyok, mert voltak és vannak segítségek mind a mai napig. A testvérem közel lakik hozzánk, így az rá mindig számíthattam. Kisfia négy éves, és az unokatestvérek jól kijönnek egymással. Abban az esetben, ha mégsem tudta vállalni kislányom felügyeletét, akkor ugyan más megoldást kellett keresnem, hogy vendégeimet a megszokott ütemben tudjam fogadni, viszont ebből kifolyólag párommal ki tudtunk alakítani egy rendszert. Vele előzetesen egyeztetve, általában szombati napokon megoldásra jutottunk, így a munka úgymond zavartalanul folytatódhatott.
Javaslom az anyukáknak zárásként, hogy fogadjanak el segítséget, ne akarjanak mindent egyedül megoldani. Felejtse el mindenki „az én gyerekemre csak én vigyázhatok” felfogást és dolgokat, szükségünk lesz mindezek mellett egyéb és mélyrehatóbb kompromisszumokra is. A vendégek viszont meg fogják érteni (főleg azok akiknek van), hogy a gyermek nevelése nem egyszerű és sajnos van, hogy módosítani, vagy akár le is kell mondani egy-egy időpontot. A gyermekünk mindenkinél és mindennél fontosabb! 🙂